Kihirdettük a legszebb magyar egyetem szavazás nyertesét, az Európai Bizottság kifejtette, hogy miért maradnak ki a modellváltó egyetemek továbbra is az Erasmusból és megemelték a tanárképzésen résztvevő diákok ösztöndíját – ezek voltak a hét legfontosabb hírei.
„Ez az év nem telhet el úgy, hogy nem találunk a problémára megoldást” - nyilatkozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter csütörtökön Brüsszelben.
Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.
November 23-ig kellett volna megegyeznie a kormánynak az Európai Bizottsággal Erasmus-ügyben. Hankó Balázs elmondta, hol tartanak most a tárgyalások.
Hiába a november 23-i határidő, Navracsics Tibor miniszter szerint legkésőbb csak szeptemberben folytatódhatnak a tárgyalások a befagyasztott uniós pénzekről.
Bár a támogatások egyelőre jövő nyárig biztosítva vannak, megegyezés hiányában 2024 őszétől több mint 4450 hallgató maradhat ki a külföldi csereprogramból.
Vészesen közeleg a határideje annak, hogy a magyar diákok, oktatók és kutatók szeptembertől részt vehessenek az EU-s programokban, ezért kezdeményezik a rendkívüli ülést.
Az Erasmus-programok felfüggesztése a hazai egyetemeken a most kiutazó hallgatókat elvileg még nem érinti. Ugyanakkor a bizonytalan jelentkezés és az erről szóló belső kommunikáció igen tanulságos. Volt olyan általunk megkérdezett egyetemista, akinek azt mondták: még tavaszig jelentkezzen, biztos, ami biztos. Máshol eredetileg azt tanácsolták, inkább a jövő tavaszi félévre jelentkezzenek, hátha addig többet lehet majd tudni, végül úgy döntöttek más intézményhez hasonlóan: kifizetik az őszit. Közben a kormány lázasan igyekszik megállapodni, de az ügy egyelőre függőben van.
A KIM azt közölte, a megállapodások aláírásának határideje ez év november vége, illetve jövő június végéig biztosítottak az Erasmus+ mobilitási programjai, és a jövő évi költségvetés is fedezetet biztosít szükség esetén ennek folytatására.
Rohamosan közeleg annak a szerződéskötésnek a határideje, ami lehetővé tenné, hogy az alapítványi egyetemek ismét részt vehessenek a külföldi csereprogramokban, előrelépés viszont (egyelőre) továbbra sincs az ügyben.
Ráadásul az Erasmus-ügy óta nem is hívják a magyar kutatókat európai programokba, tartva attól, hogy ez akár forrásvesztést is hozhatna. Merkely Béla szerint majdnem hárommilliárd forintnyi káruk volt ebből, noha a helyzetet nem ők okozták. A diákok szomorúak és dühösek.
Johannes Hahn költségvetési biztos szerint az Európai Bizottságnak hosszú ideje ugyanazok az elvárásai, így a kormánynak tervezetek helyett döntéseket kellene hozni.
Hétezer fő. Körülbelül összesen ennyi hallgatónak és oktatónak kellene elhagynia a világ egyik legjobbnak vélt felsőoktatási intézményét, a Harvardot, ha a Trump-kormány beváltja a fenyegetéseit és a következő félévtől kezdve az egyetem nem fogadhat külföldi hallgatókat. A diákok szerint ez példa nélküli intézkedés lenne, a kérdéseikre pedig senki sem tudja a választ; talán még maga az amerikai jogrendszer sem. Érintett magyar hallgatókkal beszélgettünk.
